Sokat gondolkodtam, mit is írhatnék, mit is jelent számomra a Paramore.
Nem is olyan régen kezdtem el hallgatni Őket, mikor egyszer csak megpillantottam, az MTV-n egy narancssárga hajú, vörös rúzsú lányt a vízben fekve énekelni, méghozzá nem is olyan rossz hangom. Meghallgattam a számot, de elképzelni nem tudtam ki/kik adhatják elő. Annyira belefeledkeztem a videoklip nézésébe, hogy nem néztem meg elég figyelmesen az előadót és címet a szám végén. Sebaj, úgyis játsszák még majd, akkor megnézem. Hát, valahogy sosem kaptam el, mikor éppen ezt adták, közben el is feledkeztem róla, de valahogy mégis ott volt bennem, és motoszkált bennem a szövege, amit az akkori angoltudásommal nem tudtam még megfejteni. Kicsi csalódottságot éreztem, de gondoltam áá, ez inkább rock műfaj, én nem is szeretem. (Olyan rossz ezt leírni két év után. Én nem szeretem a rockot?! Hagyjuk már!) Következő alkalommal, mikor meghallottam a dalt, előkészítettem a papírom és a ceruzám, hogy én bizony most felírom. Meg is történt. Rohanás a szobába, előkapni a laptopot. Nézzünk utánuk! YouTube-on kötöttem ki, ahol vagy háromszázszor – ha nem többször – hallgattam meg a Monstert, mert úgy éreztem, oké, ez a kedvencem. Nem hallgatok mást. Mintha azóta nem így lenne. Szóval Paramore-fanság indult el akkor, és azóta meg sem áll!
Hogy miért a kedvenc bandám?
Igazából nem is tudom. Talán azért, mert Hayley-vel tudok olyan szempontból azonosulni, mint alacsony, nagyhangú személyiség. Mármint nem énekhanggal nagyhangú, hanem mert ha kell, én is úgy állok ki magamért, mint Hayley a színpadon a bandáért.
Mit jelent nekem?
Mióta a szüleim elváltak, a zene egyfajta menedékként szolgál nekem, mint ahova bármikor elbújhatok, ha kedvem tartja. A zene egy nagy maci, amelyhez bármikor hozzábújhatok, ha ölelésre vágyom. A Paramore-ban találtam meg ezt a menedéket, és plüssmacit, hiszen akár egy pörgősebb szám, mint a Brick By Boring Brick, vagy Decoy, és egy lassúbb, nyugisabb szám, mint a Hate To See Your Heart Break, vagy a The Only Exception is nyugalmat tud számomra biztosítani. Ha szomorú vagyok, csak megnyitom a PARAMORE♥ mappát a gépemen, végignézem a tartalmát, ami valljuk be: nem sok, de mégis sokat jelent számomra, és máris nyugodtabb leszek.
Csak megköszönni tudnám nekik, mennyit segítettek tudtukon kívül, mert valószínűleg a létezésemről sem tudnak. De ez így jó.
Szóval, köszönöm Paramore, hogy megváltoztattad mind a véleményem, a nézőpontom, és a hozzáállásom a világhoz!♥