In The Mourning / A gyászban

Úgy menekültél, akár egy féktelen vonat
Le a sínekről, majd visszatérve rájuk
És a szívem úgy ver, mint egy gőzhajó
Rángatva a terheidet
A vállaimon

Majd a gyászban felemelkedek
A gyászban engedlek meghalni
A gyászban, minden félelmem…

Nem maradt semmi, csak elpocsékolt idő
És értelmetlen szavak
És úgy fest, az egész világ csak vár
Hallod az elhaló visszhangokat?

Majd a gyászban felemelkedek
A gyászban engedlek meghalni
A gyászban, minden bánatom…

És minden erőmmel azon vagyok, hogy ne kaparjalak ki
A föld alól, melyben pihensz
A legnagyobb részem
Te voltál a mindenem
És most csak egy emlék vagy
Amit el kell engedni

Majd a gyászban felemelkedek
A gyászban engedlek meghalni
A gyászban, minden bánatom…

Majd a gyászban felemelkedek
A gyászban engedlek meghalni
A gyászban, minden bánatom…

You escaped like a runaway train
Off the tracks and down again
And my heart’s beating like a steam boat tugging
All your burdens
On my shoulders

In the mourning I’ll rise
In the mourning I’ll let you die
In the mourning all my worries

Now there’s nothing but time that’s wasted
And words that have no backbone
And now it seems like the whole world’s waiting
Can you hear the echoes fading?

In the mourning I’ll rise
In the mourning I’ll let you die
In the mourning all my sorries

And it takes all my strength not to dig you up
From the ground in which you lay
The biggest part of me
You were the greatest thing
And now you’re just a memory
To let go of

In the mourning I’ll rise
In the mourning I’ll let you die
In the mourning all my sorries

In the mourning I’ll rise
In the mourning I’ll let you die
In the mourning all my sorries