Inordinary / Nem átlagos

I don’t want your concern
As some consolation prize
And I don’t want to be your friend
Or just one of the guys

I am nobody’s

We left home when we were teens
I grew bored of simple things
You gave me another chance
A renegade, holding your hand

I was somebody’s

I wasn’t ordinary, ordinary, ordinary
I wasn’t ordinary, ordinary
I wasn’t ordinary, ordinary, ordinary
I wasn’t ordinary, ordinary

Life began in seventh grade
When me and momma got away
Came home from school one afternoon
She was waiting in the car for me
She said, „Don’t worry”

Started over, Tennessee
Rent was cheap and we were free
I wish that feeling stuck around
There’s a beauty to be found

In the ordinary, ordinary, ordinary
In the ordinary, ordinary
In the ordinary, ordinary, ordinary
In the ordinary, ordinary

(I was inordinary)
(I was inordinary)

Nem kell nekem az aggodalmad,
Ha vigaszdíjként nyújtod azt.
Nem akarok se a barátod lenni,
Se egy a srácok közül.

Senkié sem vagyok.

Tinikként elhagytuk otthonunk.
Ráuntam az egyszerű dolgokra.
Adtál számomra még egy esélyt.
Hitvesztett voltam, s fogtam kezed.

Valakié voltam.

Nem voltam átlagos, átlagos, átlagos.
Nem voltam átlagos, átlagos.
Nem voltam átlagos, átlagos, átlagos.
Nem voltam átlagos, átlagos.

Az élet hetedik osztályban kezdődött,
Mikor én és anya megszöktünk.
Hazaindultam a suliból egy délután,
Anya az autóban várt rám.
Azt mondta, „ne aggódj”.

Újrakezdtük Tennessee-ben.
Az albérlet olcsó volt, mi pedig szabadok.
Bárcsak ez az érzés velem maradt volna.
Hogy van szép oldala is az

Átlagosságnak, átlagosságnak, átlagosságnak.
Átlagosságnak, átlagosságnak.
Átlagossának, átlagosságnak, átlagosságnak.
Átlagosságnak, átlagosságnak.

(Nem voltam átlagos.)
(Nem voltam átlagos.)